Romlottak a magyarok várakozásai a baloldallal szemben
2022. január 08. 15:43
A lakosság fele szerint romlana az anyagi helyzetük baloldali győzelem esetén. Még a budapestiek között is többségben vannak, akik egyetértenek ezzel az állítással.
2022. január 08. 15:43
p
107
3
153
Mentés
A lakosság fele arra számít, hogy romlana az anyagi helyzete, ha jövőre az ellenzék kerülne hatalomra, mindössze 16 százaléknyian vélekednek optimistán a kérdésben, a jobb életkörülmények ígérete tehát nem lehet hatékony kommunikációs üzenet a baloldal részéről a kampányban – olvasható a Real PR 93 közvélemény-kutató legújabb felmérésében.
Az eredmények szerint az utóbbi hónapokban jelentősen romlottak a választók várakozásai egy esetleges baloldali győzelem életkörülményekre, anyagi helyzetre való hatását illetően.
Már ez év szeptemberében is pesszimista volt a relatív többség, 37 százalék vélekedett úgy, hogy kormányváltás esetén romlana a saját anyagi helyzete, ez az arány mára 12 százalékponttal emelkedett, már minden második választópolgár van ilyen állásponton. Ellenvéleményen, azaz az ellenzékkel kapcsolatban optimista várakozással 16 százaléknyian vannak, ezek száma nem mutat érdemi változást, 17 százalék volt három hónapja, azok aránya viszont 46 százalékról 35 százalékra csökkent, akik nem számítanak érdemi változásra anyagi helyzetükben, ha a baloldal venné át a kormányzást, illetve nem válaszoltak a kérdésre.
Még pesszimistább képet látunk, ha csak a biztos szavazók válaszait tekintjük, ekkor már az abszolút többség nyilatkozott negatívan, 52 százalék véli úgy, hogy romlanának anyagi életkörülményei, ha a baloldal győzne, a kérdésben optimista biztos szavazók száma mindössze 17 százalék. Jól látszik tehát, hogy olyan kampányüzenettel nem számíthat sikerre a baloldal, hogy „szavazz ránk, ha jobban akarsz élni”,
a legtöbben ezt nem tartanák hitelesnek.
Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a választók jelentős részénél alapvető befolyásoló tényező a választási döntés meghozatalában, hogy az egyes politikai oldalaktól mire számíthatnak, várhatóan milyen hatással lennének életkörülményeikre, egzisztenciális helyzetükre. A kutatási eredmények szerint minél nagyobb az ilyen módon pártot választók aránya, annál kisebb a baloldal esélye.
A pártpreferenciákat illetően jellemző, hogy alapvető eltérés van a vidék és a főváros között, előbbi területen a kormánypártok, utóbbin az ellenzék támogatottsága nagyobb, az anyagi helyzet várható alakulásának megítélésében azonban nincsenek jelentős különbségek, bár itt is kedvezőtlenebb a kép vidéken, de
a budapestiek között is határozott többségben vannak, akik saját anyagi helyzetük rosszabbodására számítanak baloldali győzelem esetén.
Vidéken éppen a lakosság fele pesszimista a kérdésben és csak 16 százalék optimista, a fővárosban 46 százaléknyi negatív véleménnyel szemben 14 százaléknyi pozitív áll.
Módszer: 1000 fős, országos reprezentatív telefonos kutatások, 2021. szeptember 20-22. december 21-23. Hibahatár: legfeljebb plusz/mínusz 3,1 százalék
A Real-PR 93 közel harminc éve végez helyi és országos közvélemény-kutatásokat, gazdasági és közéleti megrendelők számára. Büszkék arra, hogy debreceni cégként is minőségi országos kutatásokat készítenek. A 2022-es választások előtt „reális” eredményeinket szeretnének megosztani a nyilvánosságban.
Nagy Dávid, aki jövőre Varju László egyik kihívója lesz Újpesten, többek között kijelentette, hogy a szavazóik 2022-ben is átszavaztak az esélyes jelöltre egyéniben, de azt is megtanulták, hogy az MKKP-nek elsősorban a listás mandátum a fontos.
Az eset a Tomorrowland fesztiválon történt. Nomen est omen.
p
0
0
1
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 153 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
vajda
2022. január 09. 06:33
A tavalyi év augusztusának elején CsCs (csüngőhasú csutkány) kormányhatározatban rögzítette, hogy a Norvég Királyság 77 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak a Norvég alap támogatásának meg nem fizetése miatt.
A határozat felhívta Varga Judit igazságügyi minisztert, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel együttműködve tájékoztassa az Európai Unió intézményeit Norvégia magatartásáról, valamint vizsgálja meg, miként lehet Magyarország igényét a Norvég Alapból járó támogatások kapcsán jogi és egyéb úton érvényesíteni.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter pedig azt a feladatot kapták, hogy vizsgálják felül a Magyarország és Norvégia közötti gazdasági kapcsolatokat.
Történt-e valami azóta?
Teljesítették-e a miniszter hölgyek és urak a feladataikat?
Fizetett-e már a Norvég Királyság?
Mikor, és kitől kapunk erről tájékoztatást?